logo címer

Thuri György Gimnázium

és Alapfokú Művészeti Iskola
Üdvözöljük iskolánk honlapján!

Jöttünk, láttunk, visszamennénk:
Olaszországban jártunk

  • 2017. October 13. Friday, 0:00:00 rendszergazda

    Az olaszországi Bercetoba utazhattunk 2017. július 22. és augusztus 4. között. A Cserregő Néptáncegyüttest invitálta ebbe a nemzetközi művészeti táborba az olasz szervező, Carlo Devoti. A képzőművészet szintén része volt a tábori életnek, ugyanis a Vásárhelyi Tagiskola és mi, Báthory Annával, Ivády Veronika tanárnő koordinálásával saját rajzaink és festményeink mellett egy Magyarországot bemutató falfestményt is készíthettünk többek között.
    Személy szerint nagyon örültem, hogy rész vehetek ebben a két hetes alkotótáborban.
    Tudtam, hogy megannyi élménnyel gazdagodhatok általa és mindemellett még alkothatok is a csodálatos Olaszországban. Hát kell ennél több?

    Nekünk, képzőművészetis tanulóknak különböző kreatív alkotásokkal kellett készülnünk a magyar napra. Míg a kisebbek saját festményeket készítettek, mi, gimisek, Ivády Veronika tanárnővel belevetettük magunkat a munka sűrűjébe. A fő projektünk tehát egy hatalmas, kb. 2,5 m x 2 m-es falfestmény volt. Minket ért az a megtiszteltetés, hogy vendéglátónk, Carlo irodája előtti falra alkothattunk. Erre különösen büszkék vagyunk. Magyarország főbb nevezetességeit akartuk megjeleníteni, mindezt egy domborzati térképen ábrázolva. A munkafolyamat a főbb vonalak felvételével indult, skiccszerűen felrajzoltuk a látványosságokat, majd kidolgoztuk őket. Az előrajzolás után következhetett a festés. Literes kiszerelésű temperákkal dolgoztunk. A munka sajnos megszakításokkal zajlott, de ha dolgoztunk, mindhárman egyszerre festettünk különböző részeket. Precíz, aprólékos munkával elkészültek a kisebb képek. Ezután jött a háttér, vagyis a domborzat. Ezt a részt szivacsos technikával oldottuk meg: egy szivacs segítségével, pamacsolva vittük fel a barna, a zöld és a sárga különböző árnyalatait. Igaz, hogy minden nap szinte hajnalig alkottunk és kihagytunk egyes programokat, hogy elkészülhessen a falfestmény, de elkészült. És minden perce megérte. Nagyon büszkék vagyunk rá és arra, hogy mind a hárman egyenlően kivettük a részünket az alkotásból. Emellett az esték nagyon jó, beszélgetős hangulatban teltek, arról nem is beszélve, hogy rengeteget tanulhattam szakmailag és rengeteg biztatást is kaptam.
    Festettünk még lepedőre táncospárt, ami mögött fotózkodni lehetett, szalvétákra készítettünk magyar motívumokat, koordináltuk a kisebbeket és képkereteket díszítettünk. Tehát alkotásban nem szenvedtünk hiányt.

    Az alkotás mellett különböző programokon is rész vehettünk. Városnézés Pisában, Luccában, Pármában, Piacenzában, Cremonában. A tengert is meglátogattuk háromszor és részt vettünk más nemzetek bemutatkozó napján. Bolgár, szlovák, török, ukrán és orosz csoportok is megfordultak a táborban a két hét alatt, így kicsit az ő kultúrájukat is megismerhettük.
    Meg kellett barátkoznunk a déltől 4-ig tartó ’siesta’ gondolatával; a tipikus olasz, „Ráérek még” mentalitással; azzal, hogy szinte minden ételben találunk valamilyen formában paradicsomot és a hűtőpultból ránk meredő fagyaszott polipról ne is beszéljünk. De mindezeket egyáltalán nem negatívumokként éltük meg. Sőt. Egy élmény volt megtapasztalni ezeket és még sok más olasz szokást.
    Imádtam a tömérdek építészeti csodát, főleg azokat, amelyek visszaköszöntek a művészettörténet óráról. Érdekes benyomást keltettek az olasz lakóházak, hogy mind-mind különbözőek voltak. Mindegyik más színű, szélességű, de még az ablakok is különbözőek voltak. Egyik feljebb, másik lejjebb, egyik kisebb, másik nagyobb és még véletlenül sem egy sávban helyezkedtek el. Arról nem is beszélve, hogy egyik ablakban sem volt függöny, mert hát az olaszoknak nincs takargatnivalójuk…
    Nyelv- és szakmai tudásban is fejlődhettem, új és régi embereket ismerhettem meg, sőt, még kicsit talán magamat is. Végig egy csapat voltunk, ez toleránsabbá tett mindnyájunkat. Tanúi lehettünk a táncosok előkészületeinek, feszült és örömteli pillanatainak és szebbnél szebb ruhákkal és hajfonatokkal találkozhattunk.

    Összességében tehát örülök, hogy éltem a lehetősséggel és, hogy ott lehettem. Úgy gondolom méltán képviselte kis csapatunk Magyarországot. Egy élmény volt. Köszönöm Berceto!

    /Látics Barbara/



Hivatalos közlemények

Beiratkozás

Felvételi jegyzék

Ideiglenes felvételi jegyzék

Projekttéma választás

Esemény­naptár

Tavaszi szünet 🌸
 2024. March 28. - April 7.