Thuri György Gimnázium

Az Olaszfalu végén található Eperjes-hegyi tanösvény állomásait jártuk be a 4 órás túrán. Tanulmányoztuk a mezozoikum kőzeteit, a vetődési folyamat során egymás mellé került kőzettípusokat. Megvizsgáltuk a benne rejlő ősmaradványokat friss törésfelületen is. Az erdőben az erdőművelés fenntartható formáit is láttuk. Az Eperjes tanösvény az egymásra következő időszakokban lerakódott üledékeket rejt, melyeket a szerkezeti mozgások sokszor kimozdítottak a helyükről. A triasz mészköve még kövületekben szegény. A jura vörös mészköve sok ammoniteszt tartalmaz, míg a kréta Tatai mészköve tengeri liliomos. Volt lehetőségem ősmaradványok után kutatni is.

Eperkés-hegy geológiai nevezetessége a zátonyépítő kagylók sok maradványát tartalmazó, világos színű Zirci Mészkő.

A vastag héjú, nagyon egyenlőtlen teknőjű, különleges fogazatú kagylók egy csoportját rudistáknak nevezik. Sikerük titka az volt, hogy törzsfejlődésük során az alsó teknő elcsavarodott, kúp alakot öltött, s ez lehetővé tette, hogy az állat folyamatosan növekedjen felfelé. A kagylót ily módon nem temette be a gyorsan lerakódó üledék. A felső teknő sapka módjára fedte az alsót.

Zircen a ciszterci monostorban ismerkedtünk a rend életével, könyvtárukkal, termelő tevékenységükkel. Az épületben található természettudományi múzeumban a Bakony természeti képét mutatta be szakvezetőnk
A Műemlékkönyvtár az apátsági épületének második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. A gyűjtemény mára 70 ősnyomtatványt, több mint 300 antikvát tudhat magáénak, melyek közül sok egyedülálló Magyarországon. A legszebbek a kézzel festett botanikai és a madártani enciklopédiák a XVI. századból.
III. Béla király 1182-ben adott letelepedési engedélyt és birtokot a Clairvaux-ból érkezett szerzeteseknek. A Bakony hegység központi medencéjében a középkorban épült kolotor elpusztult. Az apátságot az 1700-as évek elején újra alapították a sziléziai szerzetesek, és a egy új barokk apátságot építettek felhasználva a délelőtt látott mészkőtípusokat: a zirci mészkövet, a tatai márgát. Olaszfalu Árpád-kori alapítású község. A falu nevének eredete: a cisztercita szerzeteseknek két jobbágyfalut adományoztak, Sault (a mai Sólyt) és egy másik ismeretlen nevű falut (ez lehetett a mai község határában lévő Kőkút). A szerzetesekkel francia (vallon) kőfaragók és más mesteremberek is jöttek. Mivel a délszlávok (a Kőkút eredeti lakói) nyelvében a francia "vlaszi", ebből a vallonok telepe Ulaszi, majd Olaszi és végül Olaszfalu lett.  A templomi vezetés során a szerzetes külön kiemelte, hogy a tanítás mellett mindig is fontos volt az életükben a gazdasági tevékenység a Bakony erdeiben.

A Bakony természeti képe kiállítás termei összefoglaló képet mutatnak a sokszínű tájról, erdeiről, vadjairól, madarairól, rovarairól, különleges élőhelyeiről, ásványairól, régmúlt idők állatairól.
Nagyon sok fajt ismertem fel.