Thuri György Gimnázium

Odafelé megálltunk Nagyváradon, Erdély kapujában, a Király-hágónál, valamint Csucsán és Körösfőn. Estére értünk Tordára.

Erdélyben közös programokon hamar megismerkedtünk vendéglátóinkkal. Nagyon jó, tartalmas kirándulásokon vettünk részt. Színvonalas előadásokat tartó idegenvezetőink által megismerkedtünk Torda, Kolozsvár, Torockó, Nagyenyed és Gyulafehérvár kulturális és történelmi emlékeivel. Emlékezetes látogatást tettünk a tordai sóbányában és a kirándultunk a Tordai-hasadékban, valamint a kolozsvári Állami Magyar Színházban Csehov Hattyúdal című felejthetetlen darabját is megnéztük. Nagy érdeklődéssel hallgattuk egy tordai muzeológus a tordai fazekasságról szóló előadását.

A közös esti programokon megismerkedtünk a tordai mézes pogácsa elkészítésének titkaival és jókat beszélgettünk, táncoltunk együtt.

Jó volt látni, hogy a hét végére, annyira összebarátkoztunk, hogy már-már nehézkessé vált az elválás.

A tordaiak április 17-én érkeztek - ugyanúgy 35 tanuló és négy tanár. Tanulóink már nagyon várták őket. A kimaradt egy hét folyamatos facebookozással telt el.

Az erdélyiek is bejárták a környékünket: megismerkedtek Várpalotával, voltak Veszprémben, Sólyon, Tihanyban, Székesfehérváron, Pákozdon. Balatonfüreden városnéző vonatoztak, Velencei-tavon pedig hajókáztak. Kirándultak a Gaja - patak völgyében, hazafelé pedig meglátogatták a Zirci Ciszterci Apátságot és a Pannonhalmi Bencés Apátságot.

Esténként különböző kézműves programokat szerveztünk számukra és nagy sikerrel léptek fel egy népdalcsokorral a gimnáziumhoz tartozó zeneiskola műsorában. Előadást szerveztünk számukra a várpalotai bányászat történetéről és látogatást tettek Papp János várpalotai festőművésznél.

A hazautazás előtti estén egy játékos vetélkedőt szerveztünk, melyen a tordai és a palotai tanulók számot adhattak az Erdélyben és a Magyarországon hallottakról és látottakról.

Jó volt érezni, hogy a várpalotaiak és a tordaiak napról-napra közelebb kerültek egymáshoz, a történelmi döntések és a határok nem választják szét e két közösséget.

Úgy gondoljuk, hogy a Határtalanul program nagyon jó lehetőség volt arra, hogy a közös kulturális kincseinket együtt fedezzük fel, továbbá beleláthattunk a határon túli magyarok hétköznapjaiba, problémáikba, a határon túliak padig betekintést nyerhetnek az anyaország életébe.

Bízunk benne, hogy ez a kapcsolt itt nem fog véget érni.

Szvitek Miklós (kísérő pedagógus)